Követelmények a 4. évfolyam végére

Magyar nyelv és irodalom

A tanuló

• értelmesen és érthetően fejezi ki gondolatait;
• használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat;
• beszédstílusát beszélgető partneréhez igazítja;
• bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe; a közös tevékenységeket együttműködő magatartással segíti.
• az olvasás terén motivált, érdeklődő;
• folyékony, automatizált olvasástechnikával rendelkezik a hangos és a néma olvasás területén is;
• felismeri és javítja a hibáit;
• felismeri és megérti azokat a különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről tanult;
• szintetizálja, értelmezi és értékeli az életkori szintjének megfelelő szöveg információit és gondolatait;
• megfelelő nyelvi tudatossággal rendelkezik; ismeri és tanítói segítséggel használja a tanult olvasási stratégiákat.
• megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket;
• azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét;
• konkrét esetekben felismeri a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket; az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el.
• a tanult fogalmazási ismereteket felhasználja fogalmazáskészítéskor.
• a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít;
• a fogalmazás témájának megfelelő szavakat és kifejezéseket használ;
• adott vagy választott témáról 8–10 mondatos leírást készít a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával;
• a tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi;
• figyel a bemutatás sorrendjére és a nyelvi eszközök használatára; a tanító útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit.

• felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, használja a szabályokat;
• toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat;
• a szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket; alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek.
• a mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja;
• a begyakorolt szókészlet körében biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat;
• írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak; helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja.

• ismeri a tanulási folyamat alapvető jellemzőit;
• azonosítja az információ forrásait, ismeri azok kezelését;
• képes önálló tanulásra;
• ismeri a saját tanulási folyamatának, képességének jellemzőit;
• ismer és alkalmaz néhány tanulási módot, stratégiát a különböző tanulási feladatok teljesítése érdekben;
• a szövegből történő tanulás során olvasási stratégiákat használ;
• információt keres, kezel önállóan néhány forrásból;
• szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: népdalszövegek, József Attila: Betlehemi királyok, Mama, Altató; Petőfi Sándor: A Tisza,Füstbe ment terv; illetve kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás; részletek Kölcsey Ferenc: Hymnus; Petőfi Sándor: Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből, illetve szépprózai művekből.

• ismeri, megérti a történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt;
• képes állást foglalni, érvelni, meggyőzni másokat alapvető erkölcsi, esztétikai kérdésekben;
• meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket, megérti mások érvelését, elfogadja az övétől eltérő véleményeket, képes ezekkel is azonosulni;
• képes beleélésre, azonosulásra, érzelmeinek kifejezésére az életkori sajátosságainak megfelelő történetek, művek befogadása során;
• dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat saját és más álláspontból is, azokat életkori szintjén kezelni.
• történetek olvasásakor, megbeszélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyzeteket, történéseket.
• képes felidézni történelmünk és kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk tud rendelni néhány fontos jellemzőt.

Matematika

A tanuló

   –  tud adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni,

   –  felismeri, megnevezi a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait,

   –  képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba,

   –  értelmezése a változást egyszerű matematikai tartalmú szövegben,

   –  próbálgatással képes az összes eset megtalálására,

   –  tud számokat írni, olvasni 10 000-es számkörben,

   –  ismeri és helyesen alkalmazza a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmakat 10 000-es számkörben,

   –  tud római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M);

   –  helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, adósság) segítségével,

   –  képes 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezésére, lejegyzésére, előállítására, hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel,

   –  tud természetes számokat nagyság szerinti összehasonlítani 10 000-es számkörben,

   –  képes mennyiségek közötti összefüggések észrevételére tevékenységeken keresztül,

   –  alkalmazza az ésszerű becslést és a kerekítést a matematika különböző területein,

   –  tud fejben számolni százas számkörben,

   –  biztos ismeri a szorzótáblát 100-as számkörben,

   –  ismeri az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát,

   –  alkalmazza a műveletek tulajdonságait, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségét,

   –  ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét,

   –  képes négyjegyű számok összeadására, kivonására, szorozni kétjegyű, osztani egyjegyű számmal írásban,

   –  tudja a műveletek helyességének ellenőrzését,

   –  képes szöveges feladat megoldására a megoldási algoritmus (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata) alkalmazásával,

   –  ismeri és helyesen használja a többszörös, osztó, maradék fogalmát,

   –  felismeri a növekvő és csökkenő számsorozatokat, tudja azokat folytatni,

   –  képes összefüggések keresésére az egyszerű sorozatok elemei között,

   –  tudja megfogalmazni a szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolja,

   –  képes egyenesek kölcsönös helyzetének felismerésére (metsző és párhuzamos egyenesek),

   –  ismeri a szabvány mértékegységeket: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Tud átváltásokat végezni szomszédos mértékegységek között,

   –  képes egyszerű gyakorlati példákban a hosszúság, távolság és idő mérésére,

   –  létrehoz háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget egyszerű módszerekkel, felismerési, megnevezi jellemzőiket,

   –  ismeri a kör fogalmát,

   –  megértési a test és a síkidom közötti különbséget,

   –  felismerés és létrehoz kockát és téglatestet, megnevezi jellemzőiket,

   –  felismerési a gömböt,

   –  hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel előállít tükrös alakzatokat,

   –  tudja kiszámítani a négyzet és a téglalap kerületét,

   –  képes a négyzet, téglalap területének mérésére különféle egységekkel, területlefedéssel,

   –  képes tapasztalati adatok lejegyzésére, táblázatba rendezésére, a táblázat adatainak értelmezésére,

   –  képes adatgyűjtésre, adatok lejegyzésére, diagram leolvasására,

   –  értelmezése a valószínűségi játékok, kísérletek során a biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos fogalmakat,

Követelmények a 4. évfolyam végén:

Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére.

Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben.

A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése.

Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására.

A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példán keresztül, a hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében.

Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint.

Egy természetes életközösség bemutatása.

Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete.